péntek, 02 december 2016

Édesítő kókuszvirágból – a kókuszcukor

 

A kókusz valószínűleg Dél-kelet Ázsiából származik, de a pontos eredetére máig nem derült fény. Talán Polinézia az őshazája? Lehetséges.

Új-Zélandon mindenesetre 15 millió éves kókuszleletet is találtak. Valószínűsíthető, hogy a kókusz önmagát terjesztette el a kontinensek között, hiszen csírázóképességét 3 hónapig megőrzi. A kókuszdió első helyet érdemelne az „úszó növények” között hiszen, már Norvégiában is találtak csírázóképes példányokat, ez pedig azt jelenti, hogy odáig el is kellett úsznia néhány vállalkozó szellemű kókuszdió példánynak.

Mi örülünk, hogy elterjedt az egész világon és ma már számos formában élvezhetjük a kókuszfa adományait. Az indonézek szerint a kókuszt annyiféleképpen lehet felhasználni, ahány nap van egy esztendőben. Az ehető magfehérjén és a zölden szedett termés levén kívül a termés leghasznosabb része a sós vízzel szemben nagyon ellenálló kókuszrost, amiből kötelet, szőnyeget, kosarat, kefét és söprűt készítenek.

 

Bemutatkozik a kókuszliszt

 

Nagyanyáink idején, ha egy háziasszony sütni készült, akkor vagy a „sima lisztet” vagy a „rétes lisztet” vette elő. Ma a helyzet már egészen más. A bioboltok és nagy áruházak reform és bio részlegein annyi féle liszt néz velünk farkasszemet, hogy háziasszony legyen a talpán, aki naprakészen tudja, hogy mi mire való.

A graham liszt, tönköly liszt, rozsliszt és durum liszt nevek már ismerősen csenghetnek. De mi a helyzet a többiekkel? Ott van például a kukoricaliszt, ami kiváló mártások sűrítéséhez, galuskához, krémlevesekhez.

Vidám sárga színe szavatolja a belőle készített tészta étvágygerjesztő színét. De említhetjük a rizslisztet, ami csakúgy, mint a kukoricaliszt gluténmentes és omlós tésztákhoz, szószokhoz kitűnő választás. Hajdinából, burgonyából, csicseriborsóból, kölesből is készítenek liszteket.

 

Himalája só a természet asztaláról

 

Friss saláták, hántolatlan gabona-ételek, párolt zöldségek. Azt gondolhatjuk, hogy ha valaki ezeket fogyasztja, akkor egészséges, lúgosító étrenden él. Azonban egyetlen mozdulattal tehetjük tönkre a tökéletesnek látszó menüt. Ez a mozdulat nem más, mint mikor a sótartóból egy adag mesterséges nátrium-kloridot, azaz konyhasót szórunk ételeinkre.

 

Ha egészségesen szeretnénk táplálkozni, figyelmet kell fordítanunk étrendünk legkisebb egységeire is, hiszen sokszor „az ördög a részletekben rejtőzik”.

A minden háztartásban ismert asztali só(kősó), gyártási folyamata rávilágít arra, hogy nem egy természetes ízesítő anyaggal van dolgunk. A konyhasó egy kilúgozott “melléktermék”.

 

A nátriumon és klorid ionon kívül semmilyen más ásványi anyagot nem tartalmaz. Erre utal képlete is, a NaCl. Kémiai vegyületekkel vonják ki belőle az ásványi anyagokat és nyomelemeket, melyeket a vegyiparban hasznosítanak.

 

Kókuszchips

 

Aki szereti a kókusz ízét és a ropogtatnivalókat is, annak nagy kedvencévé válhat a kókuszchips.

Igaz, ez nem olyanféle chips, mint a megszokott sós burgonyaszirmok, de sütemény alapanyag mellett remek nassolnivaló is.

 

Több, mint édesség, hiszen fogyasztása nemhogy nem káros, de egészséges is!

 

A kókusz tartalmaz magnéziumot, kalciumot, cinket és vasat is. Telítetlen zsírsavakban gazdag, ezért a szívbetegségek kialakulásának esélyét is jelentősen csökkenti. Kiváló csonterősítő.

 

A hindu néphagyomány szerint 99 féle betegség gyógyítására jó a kókusz. Található benne laurinsav, mely az anyatejben is jelen lévő immunerősítő.

Magas a rost és fehérje tartalma, egyedülállóan alacsony emészthető szénhidráttartalma van, így még diéta mellett sem kell megválnunk tőle.

 

Vegán életmód 1.

 

Eszünk, ha éhesek vagyunk, eszünk, ha boldogok vagyunk, eszünk, ha szomorkodunk. Eszünk, ha összegyűlik a család, eszünk, ha ünneplünk, eszünk, ha gyászolunk, eszünk, ha randevúzunk. Eszünk reggel, délben, este…de sokunknak nem mindegy, hogy mit.

A manapság olyan divatos gasztronómiai blogok és műsorok, illetve az egészséges életmódról szóló könyvek, cikkek, előadások egyaránt fókuszba emelték az étkezést.

A sok nézet közül a vegán, azaz tisztán növényi életmódra fordítjuk most a figyelmünket, ami egyre nagyobb ismertségnek és népszerűségnek örvend, azonban sokakban számos kérdést és ellenérzést kelt.Tisztázzuk hát a vegán életmód legalapvetőbb tudnivalóit.

 

Mit jelent vegánnak lenni?

 

Violife- a sajtok új generációja

 

A laktóz érzékenység nem az elmúlt néhány év divatos hóbortja.

Igaz, hogy egyre többekről derül ki valamiféle intolerancia, de ez nagyban annak köszönhető, hogy az emberek többet foglalkoznak az egészségükkel és figyelmüket egyre jobban a természetes megoldások, növényi gyógymódok és egészséges táplálékok felé fordítják.

A sajtok új generációja lehetővé teszi azt, hogy aki laktóz érzékenységben szenved, az is kiélvezhesse a sajtok adta íz-élményt.

Ha valaki a tej bármelyik összetevőjére érzékeny, akkor ez az állati sajtnál többnyire fokozottan érvényes. A sajt nem más, mint alapvetően az a szárazanyag, amit a tejben is megtalálunk, a víz mellett.

A tej kb. 90%-ban vízből áll, a maradék száraz anyagból készül a sajt. A sajt feltalálásának hátterében is azt találjuk, hogy erre az igen egyszerű elvre már évezredekkel ezelőtt rájöttek a nomád népek.  

 

Kókuszreszelék

 

A kókuszreszeléket senkinek nem kell bemutatni. Sokunk által kedvelt sütemény feltét, a kókuszgolyó és kókuszkocka elengedhetetlen hozzávalója. Valójában egy egzotikum, mi mégis gyakorta használjuk konyhánkban.

A kókuszreszelékben lévő potenciál sokkal nagyobb, mint a köztudatban lévő felhasználási módjainak száma. Miből készül, mit tartalmaz és hogyan építsük be mindennapjainkba? Erről szeretnénk pár szót szólni.

A kókuszreszelék eredete a kókuszpálma termése. Az úgynevezett kókuszdió a termésnek a gömbölyded kőmagja, amely érett állapotban kemény, fás-rostos, barna héjú. Érésig egy speciális tápfolyadék, a kókuszvíz tölt ki, amely kellemes, édeskés ízű. A kókuszvízből zsiradékok épülnek be az érés idején kialakuló táplálószövetbe, amely végül egy több mint 1 cm vastag, fehér, dióbélszerű réteget képez a héj belső falán.

 

Vegán életmód 2.

 

A vegetáriánus népek és népcsoportok nem ismerik a civilizált világ degeneratív betegségeit.
Az Okinava-sziget lakói gabona-, zöldség- és gyümölcsalapú étrenden élnek, és meglepő módon még az idősek között sem fordul elő rák vagy érelmeszesedés.

 

A Pakisztán északi részén fekvő legendás Hunza-völgy lakói dióféléket, aszalványokat, friss növényeket, árpát, búzát, kölest fogyasztanak, kevés kecsketejjel kiegészítve. Ők is egészségesek, magas kort érnek meg (100-110 év). A daganatos betegségek, a szívproblémák, cukorbetegség még idősebb korban is elkerüli őket.

 

„ A civilizált világ vegetáriánus étrendre áttérő csoportjainak egészségi állapota is jelentős javulást mutat..." Ezek nem véletlen egybeesések.

 

Sörélesztő- A természetes étrendkiegészítő

 

A tablettás sörélesztő használata, mint étrendkiegészítő, sokak számára ismert. Azonban bizonyos tudatos és természetes életmódot követők körében bevált szokás az étel sörélesztővel való ízesítése.

 

Ez egy „hagyományos étrenden” élő ember számára akár furcsa jelenség is lehet. Hiszen miért tenne az ember sörélesztőt a főzelékébe, vagy a köretére?  

 

A választ a sörélesztő csodálatos tulajdonságai adják meg: Azon túl, hogy a sörélesztő tablettához képest a phelye vagy pro formátum finom is, a sörélesztő egy vitamin kincsesbánya.

 

Található benne B-komplex, ami tartalmaz B1 vitamint (thiamin), B2 vitamint (riboflavin), B3 vitamint (niacin), B5 vitamint (pantoténsav), B6 vitamint (piridoxin), B9 vitamint (folsav), és H vagy B7 vitamint (biotin). Ezek segítenek a szénhidrátok, zsírok, fehérjék lebontásában.

 

Kókuszvirág cukor

A kókusz tejpor és a kókusz tejszín kedvelt és elfogadott alapanyaga lett a reformkonyhának, legújabb kedvencünk pedig a kókuszcukor lehet. A kókuszcukor a kókuszvirág nektárjából készül. Alapanyaga kizárólag a kókuszpálma nektárja. Ne keverjük össze a pálmacukorral, mely bizonyos pálmák fájának és nem az értékes virágnak a nedvéből készülnek. 

A virág nektárja nem olyan ízű, amihez hozzászokhattunk. Mivel nem a termésből készül a cukor, így a megszokott kókusz íz sem köszön vissza, inkább hasonlít az íz élmény a melaszos nádcukoréhoz, lágy, karamellás, karakteres.

Édesítőereje közel azonos a cukoréval. Fehérítetlen és finomítatlan, természetes cukorhelyettesítőről van szó, ami megéri az árát.

Glikémiás indexe a nádcukoréval (68), és a legtöbb mézével (55) szemben alacsony (35). Olvadáspontja szintén alacsony, így könnyen felhasználható. Italokhoz, süteményekbe, szószokba, turmixokhoz is keverhetjük. Gyermekeknek is ideális édesítőszer.


 

Hírlevél feliratkozás

E-mail cím:*
Név:
 

 

 

Dr. Jakab Tibor belgyógyász szakorvos, természetgyógyász véleményét kérdeztük...


- Hippokratész azt írta, hogy a „halál a belekben lakozik”. Első olvasatra meglepő nézet, mert az ember inkább azt gondolná, hogy a szív, a tüdő, vagy éppen az agy betegségei sokkalta veszedelmesebbek, mint a bélműködés zavarai.

 

A máig nagy tiszteletnek örvendő görög orvos azonban mégis elsősorban a belek egészségének fontosságát hangsúlyozta! Gondoljuk át alaposan ezt a véleményt, és rájövünk, hogy komoly igazságtartalma lehet.Ha az ember bélműködése ugyanis nem megfelelő, a tápanyagok, vitaminok, nyomelemek nem szívódnak fel, nem kerülnek a szervezetbe, különféle hiányállapotokat okozva.

 

A táplálék a felszívódás lehetőségének hiányában a belekben pangva egyszerűen elrohad, kedvező feltételeket szolgálva a kóros gombák, baktériumok elszaporodásához. Mindezeknek hiánytünetek, kisebb-nagyobb pangások, enyhébb mérgezettségi állapotok, hasi feszülések és görcsök, következményes keringési zavarok, székletzavarok, lesznek a következményei...