szombat, 23 szeptember 2017

 

 

 

Kedves vásárlóink!

Webáruházunk új címre költözött!

Új címünk:

 

VEGAN FOOD MARKET

by BiOrganik

 

 

http://veganfoodmarket.hu

Kókuszreszelék

 

A kókuszreszeléket senkinek nem kell bemutatni. Sokunk által kedvelt sütemény feltét, a kókuszgolyó és kókuszkocka elengedhetetlen hozzávalója. Valójában egy egzotikum, mi mégis gyakorta használjuk konyhánkban.

A kókuszreszelékben lévő potenciál sokkal nagyobb, mint a köztudatban lévő felhasználási módjainak száma. Miből készül, mit tartalmaz és hogyan építsük be mindennapjainkba? Erről szeretnénk pár szót szólni.

A kókuszreszelék eredete a kókuszpálma termése. Az úgynevezett kókuszdió a termésnek a gömbölyded kőmagja, amely érett állapotban kemény, fás-rostos, barna héjú. Érésig egy speciális tápfolyadék, a kókuszvíz tölt ki, amely kellemes, édeskés ízű. A kókuszvízből zsiradékok épülnek be az érés idején kialakuló táplálószövetbe, amely végül egy több mint 1 cm vastag, fehér, dióbélszerű réteget képez a héj belső falán. Ez a termés ehető része, a kókuszbél. Önmagában nem annyira édes, mint amennyire elképzeljük.

Száraz állapotban 60-70% zsiradékot tartalmaz; kezdetben lágy, és csak a betakarítás és száradás után szilárdul meg, amikor a kókuszvíz lassan eltűnik. Visszamarad a levegővel töltött üreg, amely a diónak kitűnő úszóképességet kölcsönöz. A "diót" vastag, erősen rostos terméshús és egy bőrnemű, sima, kissé fényes, először zöld, érett állapotban sárgás vagy narancssárga kéreg veszi körül. A kérget és a rostos köpenyt rendszerint eltávolítják, mielőtt a kókusz a piacra kerülne, mi már csak a jókora barna terméssel találkozunk az egzotikus gyümölcsök részlegén.

A kókuszpálma a Föld egyik legjelentősebb hasznos kultúrnövénye. Az ízletes kókuszbélt frissen fogyasztják, vagy szárítva használják. Így jutunk el a kókuszreszelékhez.

A reszeléket általában csak süteményekhez használjuk, pedig lehetünk sokkal bátrabbak is.

Készíthetünk például házi kókusztejet is. Ehhez 200 g kókuszreszeléket egy éjszakára be kell áztatni, majd leöblíteni. Csipet sóval, némi édesítőszerrel ami lehet gyümölcsszirup, méz és némi vízzel össze kell turmixolni. Ezután lehet újabb adag vízzel a kívánt sűrűségre turmixolni. A hideg víz miatt a kókusz zsiradéka kicsapódik a turmix tetejére és oldalára. A zsiradék dús részt lekanalazva és szűrőzsákkal leszűrve kókuszvajat kapunk, amit margarin helyett használhatunk. A kókusztejet ugyanígy szűrőzsákkal érdemes leszűrni.

A kókuszreszeléket használhatjuk rizs ételekhez is. Nagyon finom például a kókuszos-mazsolás rizs, amelyet köretként tálalhatunk. Egzotikus levesekhez is adhatunk reszeléket, főként gyümölcsleveshez, de akár vörös lencséhez is. Keverhetjük szufléba is vagy csinálhatunk fűszeres-kókuszos mártogatós-öntetet.

Ha a tusfürdőnkbe keverjük, akkor segít az elhalt hámsejtek eltávolításában.

Kókuszvirág cukor

A kókusz tejpor és a kókusz tejszín kedvelt és elfogadott alapanyaga lett a reformkonyhának, legújabb kedvencünk pedig a kókuszcukor lehet. A kókuszcukor a kókuszvirág nektárjából készül. Alapanyaga kizárólag a kókuszpálma nektárja. Ne keverjük össze a pálmacukorral, mely bizonyos pálmák fájának és nem az értékes virágnak a nedvéből készülnek. 

A virág nektárja nem olyan ízű, amihez hozzászokhattunk. Mivel nem a termésből készül a cukor, így a megszokott kókusz íz sem köszön vissza, inkább hasonlít az íz élmény a melaszos nádcukoréhoz, lágy, karamellás, karakteres.

Édesítőereje közel azonos a cukoréval. Fehérítetlen és finomítatlan, természetes cukorhelyettesítőről van szó, ami megéri az árát.

Glikémiás indexe a nádcukoréval (68), és a legtöbb mézével (55) szemben alacsony (35). Olvadáspontja szintén alacsony, így könnyen felhasználható. Italokhoz, süteményekbe, szószokba, turmixokhoz is keverhetjük. Gyermekeknek is ideális édesítőszer.


 

Hírlevél feliratkozás

E-mail cím:*
Név:
 

 

 

Dr. Jakab Tibor belgyógyász szakorvos, természetgyógyász véleményét kérdeztük...


- Hippokratész azt írta, hogy a „halál a belekben lakozik”. Első olvasatra meglepő nézet, mert az ember inkább azt gondolná, hogy a szív, a tüdő, vagy éppen az agy betegségei sokkalta veszedelmesebbek, mint a bélműködés zavarai.

 

A máig nagy tiszteletnek örvendő görög orvos azonban mégis elsősorban a belek egészségének fontosságát hangsúlyozta! Gondoljuk át alaposan ezt a véleményt, és rájövünk, hogy komoly igazságtartalma lehet.Ha az ember bélműködése ugyanis nem megfelelő, a tápanyagok, vitaminok, nyomelemek nem szívódnak fel, nem kerülnek a szervezetbe, különféle hiányállapotokat okozva.

 

A táplálék a felszívódás lehetőségének hiányában a belekben pangva egyszerűen elrohad, kedvező feltételeket szolgálva a kóros gombák, baktériumok elszaporodásához. Mindezeknek hiánytünetek, kisebb-nagyobb pangások, enyhébb mérgezettségi állapotok, hasi feszülések és görcsök, következményes keringési zavarok, székletzavarok, lesznek a következményei...