szombat, 23 szeptember 2017

 

 

 

Kedves vásárlóink!

Webáruházunk új címre költözött!

Új címünk:

 

VEGAN FOOD MARKET

by BiOrganik

 

 

http://veganfoodmarket.hu

Vegán életmód 1.

 

Eszünk, ha éhesek vagyunk, eszünk, ha boldogok vagyunk, eszünk, ha szomorkodunk. Eszünk, ha összegyűlik a család, eszünk, ha ünneplünk, eszünk, ha gyászolunk, eszünk, ha randevúzunk. Eszünk reggel, délben, este…de sokunknak nem mindegy, hogy mit.

A manapság olyan divatos gasztronómiai blogok és műsorok, illetve az egészséges életmódról szóló könyvek, cikkek, előadások egyaránt fókuszba emelték az étkezést. A sok nézet közül a vegán, azaz tisztán növényi életmódra fordítjuk most a figyelmünket, ami egyre nagyobb ismertségnek és népszerűségnek örvend, azonban sokakban számos kérdést és ellenérzést kelt.Tisztázzuk hát a vegán életmód legalapvetőbb tudnivalóit.

Mit jelent vegánnak lenni?

A nézetek megoszlanak erről is. A vegetáriánus életmódon belül megkülönböztetünk ovo-lakto vegetáriánusokat, akik a hús, hal és állati zsiradék kivételével fogyasztanak minden egyéb állati eredetű terméket. A lakto-vegetáriánusok nem esznek tojást, míg a vegánok a tejtermékektől is tartózkodnak, azaz növényi étrenden élnek. A nyers vegánok a hőkezelt ételeket is mellőzik étrendükből. Egyes vegán irányzatok kizárják a gombafélék, mézfélék fogyasztását is. Az étrendi vegánok mellett vannak  etikai vegánok, akik nemcsak vegán étrendet követnek, hanem a vegán filozófiát az élet egyéb területeire is kiterjesztik. Nem hordanak bőrből, szőrből készült ruhákat, táskákat…stb

Régebbi, mint gondolnánk…

Nem új keletű hóbortról, divatirányzatról van szó, ha a vegán életmódra gondolunk. Egy igazán egészséges és régóta ismert táplálkozási forma ez. Igaz a vegán kifejezést Donald Watson, a brit Vegán Társaság társalapítója csak 1944-ben alkotta, ’tejtermék nélküli vegetáriánus’ jelentéssel. 1951-ben a társaság a veganizmus definícióját kibővítette a következő jelentésre: ’a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élni’. A „vegetáriánus” szót a XIX. században kezdték használni azokra utalva, akik kerülték a húst; akik kerülték a halat, tojást és tejtermékeket is, azokat szigorú vagy teljes vegetáriánusnak nevezték. Azonban a hús elhagyásra már időszámításunk előtt is felhívták a figyelmet a kor nagy alakjai.

A matematikai tételéről ismert Pithagorasz iskolájába való bejutásnak szigorú felvételi szabályai közé tartozott a vegetáriánus életmód is. Plutarchosz szintén a növényi étkezést hirdette a maga vehemens és szókimondó stílusában: „Valóban azt kérdezed, mi oka volt Pithagorasznak arra, hogy nem fogyasztott húst? Én részemről azon csodálkozom, hogy milyen véletlen folytán, és milyen elmeállapotban érinthette szájához az első ember az alvadt vért, és vehette ajkaihoz egy halott teremtmény húsát, és hogyan rakhatott az asztalra halott, áporodott testeket, és hogy merészelte élelemnek és táplálónak nevezni azt, ami kis idővel azelőtt még bőgött, kiáltozott, mozgott és élt?” Platóntól olvashatjuk:"Szókratész a vegetáriánus étrend mellett emelte fel a szavát, mert ez az állam mezőgazdasági forrásainak a legokosabb felhasználását teszi lehetővé. Figyelmeztet arra is, hogy ha az emberek állatokat kezdenének enni, akkor több legelőre lenne szükség és ez elkerülhetetlenül háborúhoz vezet."

Idézhetnénk olyan híres személyektől is, mint Leonardo Da Vinci, Thomas Edison, Isaac Newton, Albert Einstein, Lev Tolsztoj, akik szintén vegetáriánus életmódot folytattak. Folytathatnánk a sort a vallási- és spirituális vezetők híres mondásaival, és zárhatnánk a sort korunk elismert természetgyógyászaival, vegán sportolóival, színészeivel, énekeseivel és számos olyan korábbi húsevővel, aki a növényi életmódnak köszönhetően gyógyult meg, lett sokkal egészségesebb, kiegyensúlyozottabb. A folytatásban a vegán életmód egészségügyi oldalát vesszük górcső alá.

 

Kókuszvirág cukor

A kókusz tejpor és a kókusz tejszín kedvelt és elfogadott alapanyaga lett a reformkonyhának, legújabb kedvencünk pedig a kókuszcukor lehet. A kókuszcukor a kókuszvirág nektárjából készül. Alapanyaga kizárólag a kókuszpálma nektárja. Ne keverjük össze a pálmacukorral, mely bizonyos pálmák fájának és nem az értékes virágnak a nedvéből készülnek. 

A virág nektárja nem olyan ízű, amihez hozzászokhattunk. Mivel nem a termésből készül a cukor, így a megszokott kókusz íz sem köszön vissza, inkább hasonlít az íz élmény a melaszos nádcukoréhoz, lágy, karamellás, karakteres.

Édesítőereje közel azonos a cukoréval. Fehérítetlen és finomítatlan, természetes cukorhelyettesítőről van szó, ami megéri az árát.

Glikémiás indexe a nádcukoréval (68), és a legtöbb mézével (55) szemben alacsony (35). Olvadáspontja szintén alacsony, így könnyen felhasználható. Italokhoz, süteményekbe, szószokba, turmixokhoz is keverhetjük. Gyermekeknek is ideális édesítőszer.


 

Hírlevél feliratkozás

E-mail cím:*
Név:
 

 

 

Dr. Jakab Tibor belgyógyász szakorvos, természetgyógyász véleményét kérdeztük...


- Hippokratész azt írta, hogy a „halál a belekben lakozik”. Első olvasatra meglepő nézet, mert az ember inkább azt gondolná, hogy a szív, a tüdő, vagy éppen az agy betegségei sokkalta veszedelmesebbek, mint a bélműködés zavarai.

 

A máig nagy tiszteletnek örvendő görög orvos azonban mégis elsősorban a belek egészségének fontosságát hangsúlyozta! Gondoljuk át alaposan ezt a véleményt, és rájövünk, hogy komoly igazságtartalma lehet.Ha az ember bélműködése ugyanis nem megfelelő, a tápanyagok, vitaminok, nyomelemek nem szívódnak fel, nem kerülnek a szervezetbe, különféle hiányállapotokat okozva.

 

A táplálék a felszívódás lehetőségének hiányában a belekben pangva egyszerűen elrohad, kedvező feltételeket szolgálva a kóros gombák, baktériumok elszaporodásához. Mindezeknek hiánytünetek, kisebb-nagyobb pangások, enyhébb mérgezettségi állapotok, hasi feszülések és görcsök, következményes keringési zavarok, székletzavarok, lesznek a következményei...